Emlékszel az első felnőtt bajnoki mérkőzésre?
- Konkrétan nem, de az bennem maradt, hogy az első négy fordulóban voltam kispados, aztán már mindig kezdő.
Mohács ellen történt 11 esztendeje egy góllal nyert a Hévíz és a te két találatod is kellett a győzelemhez.
Miként kerültél a hévízi csapatba?
- Diák olimpiákra jártam gimnazistaként és ott Pécsi Zsolt állandóan figyelte a tehetségeseket. 16 évesen már hívott, majd a gimnázium végén jelentkeztem Győrbe és Keszthelyre egyetemre. a közelség miatt módosítottam és a Balaton fővárosát választottam és a hévízi együttest.
Mikor és kiknél kezdtél játszani?
- Lentiben az általános iskolába a testnevelők folyamatosan a kézilabda felé terelgettek minket. Az általános iskola 4. osztálya óta 22 éve ez a sportágam. Szocsákné szeretette meg velem a játékot, majd Sümegi Judit faragott belőlem átlövőt. Mindig egy korosztállyal feljebb játszottam és amikor 7. osztályba kerültem akkor költözött a világ klasszis Gódorné Nagy Mariann és Gódor Mihály Szentgyörgyvárra és 6 éven át ők képeztek, tanítottak. Ugyanazt a korosztály vitték végig több, mint félévtizeden át. Nagyon jó csapatunk volt, aztán később már csak én folytattam magasabb szinten.
Keszthelyi egyetemi éveket, hévízi munkahely követette. Miként emlékszel vissza ezen időszakra?
- Tény az igazi egyetemi életből még ha kollégista is voltam kimaradtam az edzések és a bajnokik miatt, de a csapat játék mindenért kárpótolt. A sárgulási ünnepség a kastély parkban örök emlék, de például a fáklyás felvonulás mindig kimaradt a bajnoki meccsek miatt. Vendéglátás és turizmus szakon végeztem és azt kiválóan tudtam kamatoztatni hévízi munkahelyemen ahol lényegében 7 éven át ugyanabban az egység dolgoztam vezetőként. Ebben is hűséges típus voltam és vagyok, pedig magam körül nem ezt tapasztalom.
Voltál Zala megye és Hévíz legjobbja, gólkirály. Nem csábítottak más klubok?
- Elvétve akadtak próbálkozások, például amikor 12 gólt lőttem egy meccsen, de igazából komoly nem, mert köztudott volt, hogy a hévíziek 17-es szélsője elhívatott Hévíz irányába és ott is dolgozik.
Soha senki mezőnyjátékos nem játszott annyiszor Hévízen mint te, aki rekorder vagy. Melyik meccsek voltak a legemlékezetesebbek?
- Siklós, Tamási ellen nagy győzelmek voltak és akadt a közelmúltban egy Siófok elleni meccs, amikor megfeszülve nyertünk és a közönség felállva ünnepelt. A rekordok arra jók, hogy megdöntsék őket. Remélem az enyémet is majd Borsi Bianka, Holczabuer Zsófia vagy Molnár Anna.
- Ők méltóak rá, mert hűségesek Hévízhez és az egyesülethez.
A család miként támogatott a pályafutásod során?
- Sportos a család, mert testvérem és labdarúgó mind a mai napig. Kezdetben csak játszogatásnak vették az egészet, aztán amikor már Hévízre kerültem rájöttek, hogy életem része és jöttek szinte minden meccsre. Édesapám volt a fő támaszom és kritikusom. Nagyon hálás vagyok nekik, hogy így mellettem álltak.
Rengeteg klasszissal játszottál együtt. Ki volt a legjobb és ki gyakorolta rád a legnagyobb hatást?
- Egy értelműen Elena Golovko. Nem lehet neki elég hálás a hévízi klub.
NB I/B-ben a vezér volt,majd az én időszakomban már túl a csúcson visszaigazolt és mindent tudott erről a játékról. Alázata volt hozzá, segített folyamatosan, emlékszem amikor közel a 40-hez gond nélkül ugrott neki a Ferencváros védő falának. Most újra Hévízen él és dolgozik.
Sokat támogatott még a kezdeti időszakban Gliba Adrienn is.
Mi lenne az egy évtized álom csapat, amelybe szívesen beszállnál?
- Lancz - Borsi, Tóth Mária, Gliba, Berecz és Golovko mellett szívesen kezdenék.
Emberileg kik álltak a legközelebb hozzád?
- Borsi Bianka és Molnár Anna.
Szerettél heteseket lőni?
- Bár izgultam mindig, de igen. Nagyon fontosnak tartom viszont, a bizalmat e tekintetben. Tehát az nem követendő, hogy váratlanul bízzák meg ezzel a játékost. Erre fel kell készülni és hangolódni. Talán lehetett volna magasabb is az átlagom, de ha váratlanul lettem kijelölve rá , nálam az visszaütött.
Mi következik most életedben?
- Szeretném kialakítani Lentiben az otthoni életemet. Két komoly térd műtéten estem át azok nagyon megterheltek és a fájdalmak, valamint a rendszeres gyógytorna megviselt. Egy kis szünetre van szükségem és talán majd folytatom.
Lehet éppen Hévízen?
- Nem kizárt egyáltalán. A közönség nagyon szeretett és nem lehetek nekik elég hálás , mert a szurkolók szeretetét érezhettem és elismerés a támogatóknak akik mellettünk álltak. Kívánom a hévízi lányoknak, hogy éljék meg ezt az érzést és igazából egyáltalán nem értem, hogy a hévízi iskolákból miért nem kézilabdáznak többen, hiszen olyan csapat élményekben lehet részük, amit máshol nem kapnak meg.
Megköszönve a beszélgetést és a klub hűséget kívánok a hévízi sportbarátok nevében sok boldogságot és tartalmas életet!
Czigány Nórát a csapatkapitányt Hévízen 228 nemzeti bajnoki mérkőzés után szeptember 21-i bajnoki mérkőzés előtt köszöntik az egyesület és a szakosztály vezetői.
2019. szept.19. Dr. Iglódi Endre